Több tíz óra, mire elkészül egy bonsai, de a jácint sem kutya. A sok apró virág elkészítése, hogy elég sűrű legyen a kész mű, időigényes, csak úgy, mint a végeláthatatlan kutyanevelés. Ha kezdőből haladóvá, akár profivá akar válni az ember virágkészítésben, kemény, dolgos hónapok várnak rá. Ha egy kismama felelős gazdivá, szülővé akar fejlődni, zsúfolt hónapok elé néz.
Ahogy egy harisnyából nehéz kinézni, hogy alakul, az ügyes ujjak hatására, virággá, úgy talán Bodrit is nehéz elképzelni, hogy egy baba érkezésével irigy lesz, mint a kutya. Még egy jól nevelt eb is reagálhat féltékenységgel, ha bővül a család. Fokozottan keresi a gazda közelségét, illetve ha a vetélytárssal, azaz a babával foglalkozik a szülő, akkor a kutya a kicsi és a gazdi közé ékelődhet, vagy bevetheti fogas trükkjeit. Ha egy pici kéz a kutya szájában akar turkálni, puszta kíváncsiságból, ne hidd, hogy a kutyát se érdekli.
Szülőként megkönnyítheted az életed, ha a kutyanevelést az alapoknál kezded. Nem szabad! Ne ébreszd fel! Ne nyalogasd! Ne menj fel az ágyra! Nem a tied! Ne lökd fel! A „nem” megtanításához szükséged lesz egy falatnyi virslire vagy parizerre vagy kedvenced kedvencére, amivel órákat bíbelődik unalmában. Lehet labda, röfi, csirke vagy egy jóillatú, gyorsan lenyelhető húsdarab. A szárazeledel ehhez a feladathoz nem alkalmas. Ha megszerzi, elviszi a sarokba és ropogtatni kezdi. Ez jóval több idő, mint a virslifalat lenyelése, azaz képes kizökkenteni a kutyát a tanulásból, a folytatáshoz sok idő visszacsalogatni.
Első lépésként megmutatjuk a kutyának, az orra elé tartva, hogy mi van a kezünkben: virsli, sonkadarabka vagy egy gumi kacsa. Majd mondjuk ki, hogy „nem!” Már amikor a kutya orra felé közelítünk, hangozzon el a tiltás! A kutya, valószínűleg, abban a pillanatban, ahogy az orra elé tartjuk, el akarja majd venni. Nem csoda: eddig, ha ételt nyújtottunk felé, megkapta. Ezért fontos az elején tisztázni, hogy bár közeledik a kezünkben lévő étel vagy játék felé, az mégsem az övé. Mondjuk határozottan, hogy komolyan vegyen minket!
A falatot vagy játékot az orra elől lassan helyezzük magunk mellé vagy az asztalra, a lényeg, hogy a kutya láthassa, miközben karnyújtásnyira marad tőlünk, és orrnyújtásnyira tőle. Kedvencünk ekkor ismét rámozdul a virslire, ismételjük meg, hogy „nem!” Ne érjünk a kutyához, ne toljuk el, és a falatot se helyezzük távolabb, maximum csak a kezünkkel védjük meg, vagy álljunk fel, s lépjünk a kutya felé egyet, ha már nagyon pofátlan.
Vannak ebek, akik hihetetlenül türelmetlenek, és hisztizni kezdenek, ha nem kapják meg azt, amit akarnak. Ilyenkor vonyítanak, le-föl járkálnak a falat előtt, hangos ugatásba kezdenek stb., de ezekről ne vegyünk tudomást! A gyereknek sem engedünk, ha hisztizik, a kutyánál sem hatódunk meg a hangos türelmetlenségtől. Hidd el, ha fejleszted saját tűrőképességedet, azt akár a babád hajnali sírásainál is tudod kamatoztatni. Azok a kedvencek, akik már sok mindent tanultak gazdájuktól, a sikertelen hiszti után bevetik minden trükkjüket: leülnek, lefekszenek, pacsit adnak, hátha valamelyik módszerrel megszerzik a falatot. Korábban ezekért a trükkökért már kaptak jutalomfalatot, kipróbálják, hátha most is sikerrel járnak. Természetesen a gazdinak most nem kell virslivel jutalmaznia, hiszen a korábban megtanult feladatokért az eb már megkapta a jutalmat. Sok kedvenc a falatért vagy a játék reményében bedobja a puncsolás módszerét is: hízeleg dörgölődéssel, bújással, puszikkal stb. Ezekért szintén nem kap jutalmat a kutya. Kettőnk türelemjátéka és a „nem” célbatalálása addig tart, amíg már kutyába se veszi a falatot.
A tanulásnak öt lépése van még. Ne félj, ezzel nem kínzod kedvencedet, hiszen amíg foglalkozol vele, ő a legboldogabb kutya a világon, még akkor is, ha nyálát csorgatva várja a boldogító igent.
ITT megnézheted a tanítás következő leckéit, videó formájában is.
A témában szívből ajánljuk Putnik-Mayer Yvette: Kutya kötelességed, ha jön a baba című könyvet.
Szerkesztő: Orosz Tünde (Twer)
Szöveg: Putnik-Mayer Yvette
Modell: Némó
Fotó: Rédei Noémi