Nehézségi szint:

Hamarosan megint beköszönt az esküvői szezon. Még élénken emlékszem, mennyire izgalommal teli várakozással néztem a közelgő esküvőm elé, és mindent tökéletesen akartam csinálni. Nem volt ez másként a menyasszonyi csokrommal sem. A mai napig megvan még, hiszen az sem élő virágból készült 😉

Egy kedves ismerősömet kértem meg, hogy készítsen nekem egy maradandó, rendkívül élethű és utánozhatatlan, gömb alakú menyasszonyi csokrot. Nem kellett csalódnom! De arról fogalmam nem volt, mennyi munkát és mennyi időt tehetett bele, mire ilyen aprólékos lett. Ezért most megnézzük, hogyan készülhetett annak idején az én esküvői csokrom.

Nem vittem túlzásba, amikor hasonló csokor vagy oázis alapot kerestem, de itthon nem találtam. Ezért arra gondoltam, adok pár ötletet, hogy hogyan lehet nagyon kicsi pénzből, esetleg maradék alapanyagokból hasonlót készíteni.

Mikre lesz szükség?

Alapvetően 2 dologra lesz szükségünk:

egy félgömb alapra, amibe a virágokat tűzzük,
és egy szárra, amit a menyasszony a kezében fog.

A félgömb lehet maradék oázis alap, de lehet akár hungarocellből is.

A szár pedig igazából bármilyen műanyag csődarab lehet: érdemes megkérdezni pl. villanyszerelő ismerősöket, hogy maradt-e nekik falon kívüli 16-os csőből egy kb. 15-20 cm-es darab. Azért ez a jó méret, mert elég vastag ahhoz, hogy szilárdan lehessen tartani, de nem túl vastag a kézbe, és nem is túl vékony a fala. Ha már úgyis szakitól lesz a maradék cső, kérd meg, hogy egymástól 90 fokra fúrjon bele 4 db nagyon vékony lyukat. Ezen fogjuk átfűzni a szalagot, amivel a félgömbhöz erősítjük a szárat.

Ezután már csak szép szatén, organza és selyem szalagokra lesz szükség, no meg persze a jó öreg ragasztópisztolyra. A szárhoz használj 2 cm széles selyemszalagot.

Kezdjünk is neki!

1. lépés: A szár és a félgömb

Először is, szükség lesz néhány rövidebb selyemszalagra, amik a félgömb átmérőjénél 2x hosszabbak. Ezeket a szalagokat a műanyag cső lukjain úgy tudod átfűzni, ha fogsz egy vékony drótdarabot, a szalagot hozzá fogod, és félbe visszahajtod a drótot, majd ezeket átfűzöd a lyukon. Tehát esetünkben ez a drótdarab most úgy viselkedik, mint régen a biztosítótű. Ezt megismétled mind a két oldalon, tehát valójában egy X-et fogsz kapni a csődarab tetején.

2. lépés: A szár felöltöztetése

Ugyanazt a szalagot fogjuk használni továbbra is, az éleket egy öngyújtó segítségével fogod tudni lezárni.

Először is vágj 2db, nagyjából 3-4 cm hosszú szalagdarabkát, ezeket fogjuk a cső végére ráragasztani. Először a cső egyik oldalát ragasztózd be, nyomd hozzá az egyik darabka egyik oldalát, majd a cső másik oldalán ismételt meg ugyanezt. Azután a másik darabkát is ragaszd rá, de úgy, hogy merőlegesek legyenek a darabkák egymásra, tehát ahol nem volt elég széles az előző darabka, és kicsit jobban látszik a cső oldala, oda ragaszd most a hosszabb oldalt.

Ezután a szárat tekerd körbe a szalaggal úgy, hogy először a cső oldalával párhuzamosan indulsz. Ragaszd oda a szalag végét a csőhöz, majd indulj el szépen körbe. Amint egyszer körbeértél, utána már tarthatod kicsit ferdén a szalagot. Borítsd be vele az egész csövet. Egyszer-egyszer ragaszd a csőhöz, hogy biztosan tartson, és figyelj rá, hogy a szalag ne gyűrődjön meg. Ha végigértél, vágd el a szalagot, az élét pedig zárd le öngyújtóval, és ragaszd is oda a csőhöz.

3. lépés: A két darab összeerősítése

Ezután jól ragasztózd be a szár végét és az oázist is, majd nyomd őket össze. Arra nagyon figyelj, hogy egyik szalagot se szoríts oda vagy gyűrd meg.

A szalagokat ezután simítsd ki, és ragaszd őket a félgömbre, alul is és felül is. Kb. ezt fogod kapni:

4. lépés: A csokor alja

Vágj egy pont ugyanakkora átmérőjű kört bármilyen – de lehetőleg azért puha – fehér anyagból, mint a félgömböd, a közepére pedig pont akkora lukra van szükséged, mint a cső külső átmérője. Ezzel fogjuk eltakarni a csokor alján az illesztést.

A csokor alját ragasztózd be, és húzd rá a kört.

Ezután egy nagyon szép csipke szalagra lesz szükséged, ami legalább 8 cm széles. Fogj tűt, cérnát, és jó nagy öltéseket “varrj” bele. Ez a lépés csak arra szolgál, hogy utána, a cérnát összehúzva, szép fodros legyen a szalag.

Az így összehúzott szalagot ragaszd a csokor aljára, a széle mentén haladva, körbe.

Ilyesmi végeredményt kell kapnod:

Most vegyél egy 2 cm széles organza szalagot, és hosszában hajtsd félbe, és ismét ráncold meg öltésekkel. Jó szorosan húzd össze a cérnát, hogy sűrű fodrokat kapj. Ezt a szalagot pedig most felragasztjuk az előző, széles szalag illesztésére. Sűrűn ragasztózz, hogy biztosan a helyén maradjon.

Ha van kedved – és persze elég szalagod – az egész alját beboríthatod vele.

Most pedig a szár és a félgömb találkozásához, illetve a szár aljára ragasztunk szalagot. Ez lehet organza, csipke vagy selyem is, a fantáziádra van bízva.

Ha van kedved, tovább díszítheted masnikkal és szalagokkal, de szerintem nem szükséges. Az egyszerűbb szerintem szebb, a kevesebb néha több.

Most már csak a virágok elhelyezése van hátra 😉 A harisnyavirágok nagyon jól mutatnak a selyem, de főleg az organza szalagokkal, hiszen hasonlítanak az anyagok egymásra.